Napra pontosan negyven éve, 1986. április 26-ának éjszakáján következett be a robbanás a csernobili atomerőműben.
A csernobil főnév, amely a fekete üröm gyomnövényt jelöli a szláv nyelvekben, mélyen meggyökerezett a globális tudatban, és örök mementóként figyelmeztet, hogy soha többé ne történhessen olyasmi, mint 1986. április 26. éjszakáján, amikor mulasztások és emberi hibák sorozata vezetett a végzetes katasztrófához.
Mi is történt negyven éve? A csernobili atomerőmű mérnökei és fizikusai az egyik generátor kifutási próbáit tervezték a 4. blokk karbantartásra való leállítása előtt. Arra voltak kíváncsiak, hogy egy esetleges vészleállás, a villamosenergia-hálózatról való lekapcsolódás esetén miként lehet a blokk hűtését biztosítani, hiszen ilyen esetben a dízelgenerátorok beindulásához percek kellenek. Az volt az elképzelés, hogy a tartalék villamos betáplálás indulásáig a blokk működését a lassuló gőzturbina és a hozzákapcsolt generátor által termelt villamos árammal lássák el. A kísérlet során azonban végzetesnek bizonyult hibák sorozatát követték el.
A kísérlet végrehajtásához a kezelőszemélyzet ráadásul számos biztonságvédelmi rendszert kikapcsolt, vagy súlyos szabályszegést elkövetve biztonsági előírásokat írt felül. Így például blokkolták a zóna üzemzavari hűtőrendszerét, lekapcsolták a neutronsűrűség lokális ellenőrzését, az engedélyezettnél több szabályzórudat húztak ki a zónából, és blokkolták az üzemzavari védelmet. Ezek egyenként is megengedhetetlen lépések voltak, együttesen pedig törvényszerűen balesethez vezettek.
Forrás.Index.hu
