Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a Facebookon közzétett bejegyzésében arról írt, hogy időnként még azoknak is szükségük van támogatásra, akik mások életét mentik. Kiemelte: fontos, hogy a kormány és a megyei önkormányzatok együttműködése révén hosszú távú, fenntartható megoldás szülessen a hazai hegyimentő szolgálatok megerősítésére és zavartalan működésére. Szerinte a pénzügyi biztonság és a stabil intézményi háttér nemcsak a hegyi turizmus színvonalát emeli, hanem közvetlenül emberéleteket is menthet. A témát korábban a Salvamont Románia is napirendre tűzte, amikor nyilvánosan bírálta a veszélyességi pótlék jelentős csökkentését. A szervezet szerint ez súlyosan igazságtalan a hegyimentőkkel szemben, hiszen munkájuk során rendszeresen extrém körülmények között dolgoznak, és gyakran a saját biztonságukat kockáztatják. A pótlék összege korábban 700–1000 lej között mozgott havonta, de most legfeljebb 299 lejre csökkent. Ráadásul ebből az összegből mintegy 45 százalék adóként és járulékként visszakerül az államkasszába. A Salvamont adatai szerint országszerte körülbelül 350 hivatásos hegyimentő dolgozik, és a csökkentés havonta mintegy 245 ezer lej megtakarítást jelent az államnak. A szervezet hangsúlyozza: a hegyimentők száma kevés, de elkötelezettségük példamutató. Mindig készenlétben állnak, bármilyen időjárási körülmények között, akár munkaidőn kívül is azonnal a helyszínre sietnek, ha riasztást kapnak. Egy-egy mentési akció általában hosszú és összetett, sokszor hat vagy több mentő részvételével zajlik nehezen megközelíthető terepen, szélsőséges időjárási viszonyok között. A Salvamont szerint ez a munka fizikailag és mentálisan is megterhelő: előfordul, hogy órákon keresztül kell hordágyon lehozni egy sérültet a hegyek elzárt részeiből, esőben, hóban vagy kánikulában, kizárólag a segíteni akarás motivációjával.
Forrás: maszol.ro
