Skip to main content

Az Apollo-11 1969. július 20-án landolt a Nyugalom Tengerén, majd Neil Armstrong első emberként lépett a Hold felszínére. A holdra szállás évfordulóján bemutatjuk az űrverseny előzményeit, a Sas holdkomp veszélyes leszállását, Armstrong híres mondatát és az űrhajósok visszatérését.

Az űrverseny 1957-ben gyorsult fel, amikor a Szovjetunió pályára állította a Szputnyikot, az első mesterséges holdat. Az Egyesült Államok 1958-ban létrehozta a NASA-t, de a szovjetek továbbra is egymás után érték el a történelmi sikereket. Jurij Gagarin 1961-ben első emberként jutott el a világűrbe, korábban pedig a szovjetek küldtek először műholdat és állatot is Föld körüli pályára.

John F. Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok az évtized végéig embert juttat a Holdra, majd biztonságosan vissza is hozza a Földre.

Az Apollo-11 1969. július 16-án indult el a floridai Kennedy Űrközpontból. A 111 méter magas Saturn V rakéta Neil Armstrongot, Edwin „Buzz” Aldrint és Michael Collinst vitte a világűrbe.

Az űrhajó július 19-én Hold körüli pályára állt. Másnap Armstrong és Aldrin átszállt az Eagle, vagyis Sas nevű holdkompba, Collins pedig a Columbia parancsnoki egységben maradt.

A kijelölt terület a magasból síkságnak látszott, közelről azonban sziklákkal és kráterekkel volt tele. Armstrong átvette a kézi irányítást, és biztonságos helyet keresett, miközben gyorsan fogyott az üzemanyag.

A Sas magyar idő szerint 1969. július 20-án 21 óra 17 perckor landolt a Nyugalom Tengerén.

Itt a Nyugalom Tengere. A Sas leszállt

 – jelentette Armstrong a földi irányításnak.

A parancsnok magyar idő szerint július 21-én hajnalban lépett a Hold felszínére.

Kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek– mondta.

Forrás: Origo.hu