Február 4-én tartják a rákellenes világnapot, amely világszerte arra hívja fel a figyelmet, hogy a megelőzés, a korai felismerés és az összefogás életeket menthet. A rák ma is az egyik legsúlyosabb globális egészségügyi kihívás, Magyarországon évente több tízezer új beteget érint, és a halálozási statisztikák élmezőnyében szerepel.
A tudomány ugyanakkor látványos fejlődésen megy keresztül: a genetikai szűrések, az innovatív terápiák és a mesterséges intelligencia egyre pontosabb diagnózist és személyre szabott kezelést tesznek lehetővé. 2000 februárjában tartották az első rákellenes világkongresszust Párizsban, és ezen a napon írták alá azt a dokumentumot, amely világméretű összefogásra szólít fel a betegség ellen.
Magyarországon évente több mint 70 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, és 16–17 ezer haláleset köthető rákhoz, amely a szív- és érrendszeri betegségek után a második leggyakoribb halálok.
Az előrejelzések szerint 2035-re a rákos esetek száma akár megduplázódhat, és a lakosság mintegy 40 százaléka élete során érintett lehet valamely daganattípusban.
A leggyakoribb daganatok hazánkban a tüdő-, az emlő- és a vastagbélrák, a nőknél az emlőrák, a férfiaknál pedig a prosztatarák vezet. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a betegek egyre tovább élnek a diagnózis után, ugyanakkor szakértők szerint a daganatos megbetegedések több mint egyharmada megelőzhető lenne.
Számos ráktípus – például az emlő-, petefészek-, vastagbél- és prosztatarák – esetében a genetikai hajlam is szerepet játszik, ezért bizonyos esetekben a kockázat már a betegség kialakulása előtt kimutatható.
A proaktív genetikai szűrések és a személyre szabott megelőzési tervek lehetőséget adnak arra, hogy életmódbeli változtatásokkal vagy célzott beavatkozásokkal akár el is kerülhető legyen a daganatos betegség kialakulása.
Forrás:Origo.hu
